A páratartalom szabályozásának jelentősége a GMP-nek megfelelő gyártásban

Nov 04, 2019 Hagyjon üzenetet

A GMP betartása a gyógyszergyártásban megköveteli, hogy minden olyan folyamatnak, embernek, környezetnek vagy berendezésnek, amely közvetlenül befolyásolja a gyártott termék minőségét és biztonságát, meghatározott határokon belül kell működnie.

Ezeket a meghatározott határértékeket a gyártó csoport közvetlen ellenőrzése alatt kell tartani, a probléma esetén rendelkezésre álló ellenintézkedésekkel. Ezenkívül a termelési vagy tárolási folyamatok bármely más, közvetett hatással bíró részét szintén ki kell vizsgálni a lehetséges kockázati hatások szempontjából.

A páratartalom nem tűnik nyilvánvaló okanak a problémákhoz, vagy olyasmi, amely akár azt is eredményezheti, hogy a gyártás nem megfelelő, de ez előfordulhat és előfordulhat. Csak azért, mert az egyik nem lát problémát, nem azt jelenti, hogy nincs probléma. Számos jelenséget befolyásol a relatív páratartalom, és ezek miatt a termelési folyamatok kevésbé hatékonyak, kevésbé kiszámíthatók és hajlamosabbak olyan termékek előállítására, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak.

Néhány általános probléma, amely a rossz páratartalom-szabályozásból származhat:

  • Megnövekedett energiafogyasztás

  • Megváltozott esztétikai megjelenítés

  • Mikrobiológiai növekedés

  • Kémiai reakciók

  • Gyenge a vizsgálati berendezés pontossága

  • Nedvesség visszanyerése

  • Az elektromos vezetőképesség változásai

  • Hatások az üzemeltetőkre

  • Épületek és termékek lebontása

  • kondenzáció

  • A termékek szárításával kapcsolatos kérdések

  • rozsdásodás

  • Csökkent hűtőberendezés hatékonysága

  • Csökkent termelékenység

  • Jég felépül


Az 1. ábra bemutatja a különféle anyagok tárolására gyakorolt ​​hatást a relatív páratartalom változása esetén. A tárolás ebben az értelemben nem csak a raktározásra korlátozódik, hanem minden olyan anyagokra, tárgyakra és felszerelésekre is vonatkozik, amelyek hosszabb ideig rögzített helyzetben vannak. Tehát gondoljon erre a gyógyszergyártó üzemben lévő berendezések és felszerelések összefüggésében is.

1. ábra: Az RH% hatása az anyagokra statikus helyeken.

Fontos megjegyezni a relatív páratartalom (relatív páratartalom%) és a levegő hőmérséklete közötti kapcsolatot, mivel a hőmérséklet változásai szintén befolyásolják az relatív páratartalom% -át. Például egy elég nagy levegőhőmérséklet-csökkenés okozhatja a vízgőz kondenzálódását. Alternatív megoldásként a hideg felületek páralecsapódást idézhetnek elő, ha a felület hőmérséklete a levegő harmatpontja alá esik.

Páratartalom a gyártási területeken
A gyógyszergyártásban a minőség és a konzisztencia kulcsfontosságú. Vegye figyelembe a következő jellemző feltételeket, amelyek a szilárd adagolás előállításához kapcsolódó területeken találhatók:


Termelési terület Hőfok páratartalom
Mérés, keverés 68 - 72 ° F (20 - 22 ° C) 35–40% relatív páratartalom
összenyomás 20 ° C 25-35% relatív páratartalom
Serpenyő bevonat 53 - 203 ° F (12 - 95 ° C) 10-70% relatív páratartalom
Töltés és csomagolás 20 ° C 10-35% relatív páratartalom
Tárolás 20 - 25 ° C (68-77 ° F) 45% relatív páratartalom

2. ábra: A szilárd adagolás előállításának tipikus körülményei.

A 2. ábrából látható, hogy ha az abban szereplő RH% szintet a kijelölt eljáráshoz és a környező területekhez megfelelően tartják fenn, akkor valószínűleg nem lépnek fel a páratartalommal kapcsolatos problémák sem az előállított anyag, sem a gyártóberendezés szempontjából.

Természetesen a ténylegesen szükséges RH% értékek egy adott folyamathoz számos tényezőtől függnek, ideértve a következőket:

  • A felhasznált anyagok és szorpciós izotermák, higroszkóposság és vízérzékenység.

  • Maga a gyártási hely: mennyiség, épület szigetelése, légáram szabályozása, nyílások száma, földrajzi elhelyezkedés, éghajlat stb.

  • SOP és az üzemeltető viselkedése: tisztítási ciklusok, anyagátadási eljárások stb.

  • A GMP által meghatározott értékek, amelyeket más tényezők befolyásolhatnak.

Gyakran problémák merülhetnek fel, ha a gyártási feltételeket valamilyen módon megváltoztatják, például egy új termék összetételét, különféle töltőanyagok használatát vagy személyzet felvételét a növény padlójára. Néhány extra tonna anyag behozatala vagy további személyzet bevitele a helyiségbe megváltoztatja a légkezelő rendszer terhelését, és páratartalommal jár.

Ezért a termelés minden területén a páratartalom szintjét mindig körültekintően mérlegelni kell, nem csak az előállított anyagnak való megfelelés érdekében, hanem figyelembe kell venni a váratlan nedvességtartalom% -ból származó egyéb hatásokat is, amelyek előfordulhatnak és potenciálisan megzavarhatják a termelést.

Tehát a gyógyszergyártóknak maguknak kell feltenniük a következő kérdéseket:

  • A létesítményen belüli relatív páratartalom bármikor meghaladja a GMP-ben meghatározott értékeket?

  • Ha igen, mennyi ideig? Mennyi a helyreállítási idő a megadott értékhez való visszatéréshez?

  • Hogyan befolyásolja ezt az eltérést a megadott érték, és reagálnom kell erre?

  • A helyreállítási idő rögzített vagy változó? Például a hatékony páratartalom-szabályozás mellett a száraz téli hónapokban gyorsabb lesz a gyógyulás, nedves, párás időszakokban.

Figyelembe véve az összes fenti pontot, szánjon rá egy percet arra, hogy nedvességgel kapcsolatos termelést vagy-e a termelési területeken tapasztalható minőségi problémák. A problémák számos tényező alapján felmerülhetnek:

  • Az API és a segédanyagok áramlása nem a várt; lehet túl gyors vagy túl lassú attól függően, hogy a nedvesség hogyan befolyásolja az anyagokat.

  • A por- vagy granulátummintákban a visszaszállási szög nem felel meg a vártnak. Ha egy kevés rendelkezésre álló víz képes áthidalni a részecskék közötti réseket, akkor a víz elektrosztatikus vonzása a felületekhez megváltoztatja a visszaszorítási szöget - ez egy másik jel, miszerint az áramlási tulajdonságok megváltozhatnak.

  • Érez-e olyan változásokat a nyersanyag- vagy késztermék-tételek mérlegelésében, amelyeket a víztartalom ingadozása okozhat? Ez meghatározható a mért anyagok szorpciós izotermáival.

  • Vannak-e eltömődések, pattanások vagy más akadályok a silókban, tartályokban, csővezetékekben és a feldolgozó berendezésekben? A pneumatikus szállítás a vártnál hosszabb ideig tart? Van-e olyan további zaj és rezgés, amelyet az eltömődések tulajdoníthatnak? Fontos szem előtt tartani, hogy a pneumatikus szállítórendszerek megnövekedett légnyomása befolyásolja a rendszer levegőjének harmatpontját, és a vártnál magasabb hőmérsékleten kondenzáció fordulhat elő.

  • Nedvességáteresztő tartályok csomagolásakor, például műanyag zacskók és félig merev, alacsony sűrűségű polietilén (LDPE) tasakok nagy mennyiségű parenterális készítmények (LVP), valamint LDPE ampullák, palackok és fiolák használatakor kellő figyelmet kell fordítani a a tartalom stabilitása magas páratartalom mellett.

  • A nedvesség nemkívánatos hatással lehet a kémiai stabilitásra (pl. Egyes antibiotikumok hidrolizálódhatnak) és a fizikai stabilitásra (pl. Az oldódási sebesség változhat). A funkcionális csoportokat tartalmazó gyógyszerek, például észterek, amidok, laktonok vagy laktámok hajlamosak lehetnek hidrolitikus lebomlásra, ami a gyógyszer lebomlásának általános gyakorlata. Számos hidrolízisre hajlamos polimer, például a PLA és a PLG poliészterek véletlenszerű hidrolízissel bomlanak le, amely homogén módon zajlik a polimer eszköz nagy részében.

  • Vegye figyelembe a nedvesség hatását ömlesztett anyagokban és a késztermékben.

3. ábra: A por vagy a granulátum lehajlási szöge a lejtőn vagy a merüléssel kapcsolatos meredekebb meredekségi szög annak a vízszintes síknak a függvényében, amelyhez az anyag összecsapódás nélkül felhalmozható. Az előállítás során gyakran mérést végeznek minőség-ellenőrzésként annak biztosítása érdekében, hogy az anyag áramoljon, ahogy kellene.

Még ha figyelembe vesszük ezeket a tényezőket, radikálisabb fellépésre lehet szükség. Helyénvaló visszatérni az elejére és kérdezni: „Hogyan határozták meg a termelési és tárolási folyamatok RH% -át a K + F szakaszban?”

Egyes esetekben az új termék előállításának környezeti feltételeit egy már létező, hasonló, meglévő termékből fogadják el a következő feltételezések alapján:

  • Ezek a feltételek működnek és bebizonyosodtak, és úgy tűnik, hogy nincs jelentős különbség a két termék között.

  • Különösen azokban az esetekben, amikor egy meglévő gyártási területet újból felújítanak egy új termékre, a rendelkezésre álló HVAC rendszer képes megteremteni ezeket a feltételeket.

Tárolás és raktározás
Fontos figyelembe venni a gyógyszerkészítményeknek a páratartalomnak való kitettségét a teljes gyártási folyamat során. Raktározás és raktározás során minimalizálni kell, ellenőrizni és dokumentálni kell a kívánt hőmérsékleti és páratartalomtól való eltéréseket.

Sajnos a hőmérséklet és a páratartalom eltérései szinte elkerülhetetlenek, de a HVAC és a páratartalom szabályozó rendszerek automatikus vezérlése javítja a válaszadást és a helyreállítást, valamint történelmi és tendenciaadatokat is szolgáltathat ezeknek az eltéréseknek a nyomon követésére.

Bár a kisebb eltéréseknek valószínűleg nincs jelentős hatása, fontos figyelembe venni a hőmérséklet- vagy páratartalom-eltérések hatásait a tárolásban lévő minden elemre. Ijesztő feladat lehet, mivel nem szokatlan, hogy a raktárak száz vagy akár több ezer különféle raktárkészletet tartalmaznak.

Azt is érdemes fontolóra venni, hogy a jövőben új tételek kerülnek hozzáadásra, amelyek valamilyen értékelést igényelnek. Ezért a hatásvizsgálat hatalmas feladattá válhat.

Könnyebb biztosítani, hogy a hőmérsékletet és a páratartalmat meghatározott határokon belül (pl. 22 ° C 50% relatív páratartalom mellett) automatikusan generált naplók támogassák. Ne feledje, hogy eltérő légkezelési stratégiákra lehet szükség az egyes tárolóhelyek helyétől és helyi környezetétől függően.

Pszichrometrika és páratartalom ellenőrzése
A páratartalom csökkentésének különféle módjai vannak, vagy helyesebben: a páratartalom csökkentése.

Az egyik módszer a kültéri levegő szellőztetése. Ezzel a módszerrel a szellőztető levegő nedvességtartalmának alacsonyabbnak kell lennie, mint az épület levegőjének, hogy hatékonyan működjön, és ezért a változó időjárási és szezonális körülmények kedvező.

Ezért nagyrészt figyelmen kívül kell hagyni a kezeletlen kültéri levegő alkalmazását annak variabilitása miatt. Ehelyett vizsgáljuk meg az épületbe belépő vagy már az épületben lévő levegő kezelésének hatékonyabb módjait. Ezek a módszerek a következők:

  • Fűtés - Ez az alkalmazás csökkenti a relatív páratartalmat, de az abszolút páratartalom változatlan marad. Még mindig ugyanaz a vízgőz tömeg és a harmatpont változatlan. Lehet, hogy ez egy ésszerű páratartalom-szabályozási stratégia a terület fűtésére a kényelem érdekében, de energia szempontjából viszonylag drága lehet.

  • Hűtés - Gyakoribb a hűtőtekercsek használata a levegő hőmérsékletének harmatpontja alá történő csökkentésére. Ez a módszer csökkenti az RH% -ot a hideg levegő melegítése után, és csökkenti az abszolút páratartalmat is. A hatékonyság azonban jelentősen csökken, amikor a levegő hőmérséklete 10 ° C (50 ° F) alá esik. Ezenkívül a hűtőtekercseken kialakuló elkerülhetetlen páralecsapódás karbantartási kérdés lehet, ha hajlamosak korrózióra. Végül: a nedves körülmények jó táptalajt jelentenek a baktériumok és a penész számára, amelyeket a gyógyszergyártás közelében sehol sem akarnak.

  • Szárítószer párátlanítás (DH) - Ez a módszer csökkenti mind a relatív, mind az abszolút páratartalmat, és csökkenti a harmatpontot, miközben nem is érzékeny hőmérsékletre, 40 ° C és -40 ° C közötti működési tartományban. . A rendszer a többi légkezelési módszerhez képest alacsonyabb légáramlást tesz lehetővé, ami energiamegtakarítást eredményez. A pontos páratartalom-szabályozás ezen formája nagyon rugalmas több energiaforrás (pl. Gáz, gőz, LPHW stb.) Számára, így a rendelkezésre álló közművek és a hulladékhő felhasználhatók. Ezenkívül a rendszer szárazon megy, ami csökkenti a mikrobiális szaporodás és karbantartás lehetőségét a nedves körülmények miatt, és hosszabb élettartamot eredményezhet a berendezésben. Ezenkívül ez a páratartalom-szabályozás -70 ° F (-70 ° C) harmatpontig kiszáradhat, amelyre szükség lehet az érzékeny API-k esetén.

Következtetés
Miután meghatározták a létesítmény cél-relatív páratartalmi tartományát, ezeket a beállított pontokat meg kell tartani a termelés minőségének és következetességének szempontjából. A hatékony páratartalom-csökkentési stratégia végrehajtása a gyógyszergyártásban és -tárolásban egész évben biztosítja a GMP betartását és fokozza a termék biztonságát.

A szerzőről
Martin Ginty a Munters globális gyógyszeripari vezetője, a légnedvességkezelő megoldások szállítója a páratartalom és az éghajlat szabályozása érdekében. Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik nemzeti és nemzetközi szintű automatizálási és HVAC projektek végrehajtásában.